Gyermek dalok

Tud valaki mondani egy olyan magyar gyerekdalt/népdalt, amiben nincs szó semmi megcsalásról, szomorúságról, átkozásról, stb?

Még anno Bea mondta, h ők ahány dalt elkezdtek énekelni, annyiban volt valami, ami miatt abba is hagyták.

Például.

Gólya gólya gilice, mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta...

Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak... (ez még hagyján)...

Ravasz kis indián ellopta a kiscsikót meg a teát...

Erdő szélén házikó, abban lakik nagyanyó... Nyuszi nyomában a vadász...

Vuk: ő az éjszakától sohase fél, bár a sűrű erdő csupa veszély...

Hupikék törpikék: gonosz Hókuszpók...


A népdalok meg még rosszabbak, azok már konkrétan olyanok, mint a fekete mágia vagy a woodoo babázás:

Elment a szeretőm szeretőt keresni, adjon a Jóisten jó szerencsét neki... a lába törjön ki, amire hazaér, a szeme fusson ki...

Kinek nem jó itt lenn lakni, menjen mennyországba lakni, építsen az égre házat, ott nem éri semmi bánat...

Messze mentem házasodni, bár ne tettem volna, édes kedves feleségem bár ott vesztél volna, ha az ördög olyan lenne tarisznyába tenne, mennél jobban rikoltoznál annál jobban vinne...

Szeged felől jön egy fekete felhő, szaladj kislány, mert megver a nagy eső, nem szaladok olyan nagyon, fáj a szívem sajog nagyon, most tudom már miért sajog: elhagyott a galambom...

De én csókot nem adok, inkább jól meg átkozlak: 9 fiad béna legyen a 10. leány legyen (ez a fő átok sztem:), az is olyan csalfa legyen, ország-világ híre legyen ???????? WTF???


Valaki mondjon már értelmes gyerek dalokat, mit énekeljek a kisbabámnak, h ne akarjon rögtön visszamászni belém, ahogy kibújt???? De most komolyan, minden népdal öngyilkosságon gondolkodó személyekről szól, akik el akarják ásni magukat bánatukban, mert mindenki mindenkit megcsal, és úgyis szar az élet úgy általában?? Ennyire erővel énekelhetek Máté Pétert vagy Zoránt is...

Az élet TV-vel és nélküle

Krisztinek írtam a témával kapcsolatban, aztán annyira belejöttem a magyarázásba (szokás szerint), hogy gondoltam ide is felteszem:)

Az úgy indult, hogy elmondtam neki, hogyan néz ki egy átlag hétköznap esténk. Én munka után általában nekiállok főzni, és azon élvezkedem. Szerencsés esetben készen leszek addigra, hogy hazaér a Férj, de ehhez tényleg nagy szerencse kell, olyan lottó 5-ös szintű. Még az a szerencse, hogy ezt a kaját úgyis másnap ebédre csinálom. Kivéve persze, ha Máté kedvence, akkor ahogy meglátja, lecsap rá:)

Szóval ott tartottam, hogy hazaér a Zuram. Elkezdünk beszélgetni mindenféléről, sokszor még mosogatni is segít! A csevegésre pont addig van esélyem, amíg bekapcsolja a laptopot. Onnantól vége. 

Én persze magyarázok tovább, de semmi nem jut el az agyáig kb:) Közben persze megy a TV. Aztán áttelepszik a kanapéra a TV elé, kapcsolgat, aztán előbb-utóbb kezébe kerül a telefon vagy a laptop. És akkor ez a 3 váltakozik szépen. A TV-ben vagy vicces videókat néz (krapek pofára esik, nyakát töri, és röhögni kell, vagyis KELL, mert nekem is kell: Gabiiiiiiii, hahahahahahaahahahaha  nézd de vicceeeeeeeees, de tényleg néééééééézd, nagyon vicceeeeeeessss, én meg párszor odanézek fapofával, h aha..., aztán egy idő után leállítom, h hagyjon már békén, szóval remélem a gyerekünk élvezni fogja ezeket a vicces videókat, és együtt röhögnek az apjával:). Másik lehetőség: esti film 9től: Ironman/Xman/Transformers. Én nem tudom miért, de ezeket eskü minden héten leadják. És engem már elsőre sem érdekeeeeeelt:) Vagy vmi új fim esetleg, de a lényeg, h: Gabiiiiiii, most hagyjál, mert ez nagyon jó ez a film/ez izgi rész/ez a legjobb rész VAGY júúúj, végre egy film, amit még nem láttam, és ez jóó, csöööönd. És ha naívan azt hinnétek, hogy a reklámnál lehet beszélni, na hát akkor most jöttetek a falvédőről, mert az meg aztán tényleg a legfontosabb: Gabiiiiiiii, csöndmááááá, ez új reklám, ezt még nem láttam/ez a kedvenc reklámom (ebből persze van millió, pl. fiú gitározik egy lánynak, és akkor tényleg csöndben kell maradni, pedig ha ezerszer nem látta, akkor egyszer sem, de kérdem én: mért nem inkább ő gitározik nekem??:)/Jaj ennek a reklámnak nagyon jó a zenéje, psssssszt, ne beszélj, mert most odatartom az új mobilomat a TVhez, és akkor megtudjuk, mi ez a zene, és akkor nekünk nagyon jó lesz, de ne beszélj, mert akkor nem fogja felismerni. Jaj de jó, felismerte, most hallgassuk akkor meg az egész számot, psssszt. Ja, és csönd, vége a reklámnak, folytatódik a fiiiiilm! Aztán egy idő múlva: na jó, én fáradt vagyok, jössz aludni? Nem? Jóéjt! Én bevonulok a fürdőbe, ahol 1. pisilek, 2. megmosom a fogam, 3. letörlöm az arcom tonikkal, 4. bekrémezem az arcom. Na hát ez neki már túl sok, mert mit tökölök ennyit (az összes többi kolléganőm szerintem este hattól tízig pakolásokat keneget magára), szóval mire beérek a szobába, addigra Angry birds beindít a telefonon, és ha nincs szerencsém, akkor arra alszom el, h nyíííííííí, pufffff. Diiiiirr DUUUUURRRRR. 

Azért azt nyilván hozzá kell tenni, hogy nemhiába mondja szegény egyfolytában, hogy csönd máááá. Konkrétan szerintem ha ő írná le az estéinket, akkor az így néz ki: TVznék/interneteznék/telefonoznék, de nem bírok, mert valami monoton hang egyfolytában magyaráz: BLABLABLABLALBLALBLALBLALBLALBLALBALBLALBLAAAAAAA:)

Dehát amit el kell mondani, azt el kell, és ennek érdekében milliószor kapcsoltam már ki TV-t vagy laptopot, vagy csak ugráltam a TV előtt, hogy osztatlan figyelmet kapjon a monoton hangom!!!

Aztán egyik este elegem lett, és mire hazaért a Zuram, szépen eldugtam a dekódert, a DVD lejátszót meg a modemet. Szegény nagyon vergődött, de aztán másnap reggel közölte, hogy tök jó volt, hogy nem volt TV. Másnap este meg megkérdeztem, hogy mit csináljunk, és mondta, hogy üljünk le a kanapéra és beszélgessünk:) Szóval tök jó. Nem mintha én most ilyen vérengzős óvonénit akarnék játszani, de azt megbeszéltük, hogy tuti lesznek TV mentes napok. Aztán persze ha jön a baba, akkor nyilván amúgy is minden másképp lesz, de ez már a következő fejezet. 

Tök jó lenne, ha ez más dolgokkal is így működne. Pl mért nem dugja el előlem senki a mogyorókrémet? Meg a csokit meg mindent, ami ehető?:) És akkor lehetne egy szobánk, amiben az eldugott dolgok vannak, mint Mónikának a Jóbarátokban (bocs Évi).