Svájc

Az úgy volt, hogy Picu nővérének a barátnője megunta a banánt, és haza akart menni. Én meg megörültem a lehetőségnek (vagyis Máté azt mondta, hogy örüljek meg neki), és elvállaltam: Liechtensteinbe vándoroltam 3 hétre, hogy helyettesítsem Marcsit, aki egy 92 nénire és egy 98 éves bácsira vigyáz. És ha már Zürichbe megy a repülőm (mivel Liechtensteinben nincs reptér), akkor már mért is ne látogattam volna meg Péter unokatesómat és családját Adliswilben, Zürich mellettJ

Aztán a látogatásból kb egy hetes zaklatás lettJ Csütörtökön érkeztem, és pofonegyszerűen eltaláltam a reptérről Péterékhez, köszönhetően az előre elküldött szuper térképeknek és útleírásnak, meg persze annak, hogy Kriszta kijött elém a gyerekekkel az S-Bahn megállóba. Az eső már akkor is esett, csak úgy, mint majdnem egész idő alatt. De ez mit sem számított, hiszen nagyon jó dolgom volt: első nap bementünk a Googleba, ahol Péter dolgozik. Nahát. Ha valaki nem tudná, akkor ez egy álommunkahely. Olyan, mint amit mi a Hörmannál megálmodtunk, csak jobb: masszírozó szék minden emeleten, meg van igazi masszőr is; játékterem; hangszerek; reggeli, ebéd vacsora, és ezen felül mindenféle kaja, amit el lehet képzelni, és minden ingyen; játszószoba gyerekeknek; csúszda, amin lecsúszhatsz az emeletről a menzára; tűzoltórúd, amin az emeletről lecsúszhatsz a földszintre, ha nincs kedved elmenni a lépcsőig, és elég bátor vagy, hogy lecsússz (laptoppal tilos!:); dzsungel; egy sötét szoba csak akváriumokkal, szivaccsal teli káddal és masszírozó székekkel; meditáló helyiség, hagyma alakú kis odúk, amik tele vannak párnákkal meg babzsákokkal, ide lehet elvonulni telefonálni, hogy ne zavard a többieket a magánügyeiddel, …stb. Szóval nem semmi…

Aztán elmentünk 2 napot vidámparkozni: először Legolandben, aztán pedig a Ravensburger Spielelandba mentünk. A gyerekek természetesen nagyon élvezték, meg a felnőttek is, leszámítva az időjárást, mert az bizony nem volt valami kedvező. Ahhoz képest, hogy május volt, kb 7-9 fok volt, úgyhogy még akkor is fáztam, amikor az összes pulcsimat felvettem… Emiatt végül egy nappal korábban hazamentünk, ekkor már Kriszta (Péter felesége) tesója és családja is csatlakozott a bandához.

A többi napot tehát együtt töltöttük: voltunk a gyönyörű Rajna vízesésnél, vadasparkban, hegyek között, völgyek között, és Luzernben is. És nagyon finomakat ettünk Kriszta jóvoltából, a koktélokról és a joghurtos italról nem is beszélve… Úgyhogy beújítottam néhány új receptet is;)

A gyerekek mind nagyon édesek voltak, már alig várom, hogy újra lássam őket…

Hát ennyi, szerda reggel szedtem a sátorfámat, és továbbálltam Liechtensteinbe, mit sem sejtve, hogy mi vár rám…

Péter és Kriszta, ezúton is köszi mindent!!!