Éjjeli csevej

Az úgy volt, hogy elkezdtünk Star Warst nézni. Köztudott, hogy én mindig elalszom a filmeken, akár moziban, akár itthon a TV előtt. Igaz mostanában egész sok filmet végignéztem, ezért joggal reménykedhettem benne, hogy most is sikerülni fog. Ráadásul elég korán is kezdtük, ennek ellenére nekem mégis sikerült elaludnom:(

Máté egy idő után felébresztett, leállította a filmet, és persze háborogni kezdett, hogy "jaaaj, velem nem lehet filmet nézni", stb., de aztán közölte, hogy igazából ő is álmos. Bementünk a hálószobába, és mondván, hogy azért 8kor azért csak nem fekhetünk le aludni, ezért csak lepihentünk. A pihenés aztán elég hosszúra sikeredett, konkrétan reggel fél 8ig.

Na de nem egészen egy huzamban, mert én fél 12kor arra ébredtem, hogy kialudtam magam. Felkeltem, felvettem a pizsim, fogat mostam, és visszafeküdtem. És forgolódtam, mert nem bírtam elaludni. Erre Máté odafordult, és megsimogatott. Jaj de aranyos, gondoltam én, biztos együttérez az alvásért folytatott szenvedésemmel. Ezután a következő párbeszéd alakult ki közöttünk:

"Aranyos vagy."

"Different..."

"Te-séééék?"

"Hát mert hogy néztük a videót"

"Milyen videót?"

"Hát amit más is megnézhet neten!"

"Ki más?"

"Hát bárki, csak 30 fontba kerül."

"30 fontba?"

"Igen, csak amikor másznak fel a létrán, akkor a nyakukba ömlik a forró olaj!"

Micsoda fordulat.

"Milyen olaj?"

"Akármilyen. Látom megint nem sikerült megérteni a lényeget."

Hoppá. Na itt már hangosan röhögtem, de azért folytattam:

"Nem, tényleg nem sikerült, elmagyaráznád?"

"Nem."

"Miért?"

"Mert alszom."

"Ja, jól van."

És ezzel befordult a drága. Vicces beszélgetés volt, már alig vártam, hogy reggel elmeséljem neki, persze szakadt a röhögéstől. Azért jópofa, hogy hogy kiosztott álmában.