Fogság

Kb. 2 óra volt, amikor megérkeztem a mamihoz (papi még Brazíliában nyaralt), mert előtte még elkirándultam Vaduzba, a fővárosba. Marcsi lejött elém a buszmegállóba, és megkezdődött a nehéz 20 napom története…

Hát eléggé kétségbe estem első nap. Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű, de ilyen durvára nemszámítottam. Minden tiszteletem azé, aki az ilyesmit kibírja. Először azon szenvedtem, hogy mindent jól csináljak: iszonyatosan be voltam tojva, hogy valami baja lesz a néninek, pl kiborítom a tolószékből a járdára, vagy elcsúszik zuhanyzás után a kövön, leesik az ágyról, stb. Aztán amikor belejöttem, akkor már nem ezek érdekeltek, csak hogy ne kattanjak be a légkörtől, mert ugye az tök normális, hogy egy szelet kenyeret kb fél óra alatt nyamnyogunk el, arról nem is beszélve, hogy a kaja is undorító. A penészes sajt minden formájában megtalálható az asztalon, van nemes penész, van hónapok óta otthon rohasztott sajton penész, van takony állagú sajt (erre nem jöttem rá, hogy boltilag ilyen, vagy otthon nevelték), stb… Néhány étel már majdnem kivirágzott, úgyhogy én 3 hétig vajas kenyeret ettem.

A legnagyobb gondot az jelentette, hogy meg kellett próbálni nem bekattanni: nem bekattanni az iszonyatosan ingerszegény légkörtől és a semmittevéstől, valamint a néni kibírhatatlan természetétől és 92 éves kori hülyeségeitől. Mint pl. ha meg akarta törölni a száját, és nem volt a közelben szalvéta, akkor a légycsapóval kanalazta ki a tegnap használt szalvétát a szemetesből. Vagy volt, hogy kitalálta, hogy ő nem szereti az orsótésztát, mert az 3 cm hosszú, és az túl nagy neki, úgyhogy törjem már félbe egyenként az összeset. De akkor se kapjak sikítófrászt, amikor 28 fokban télikabátot húz sétáláshoz, és engem szúr le, hogy én „csak” egy pólóban jövök. Nem baj, hogy körülöttünk mindenki bikiniben rohangál. Mert szerinte én ezért köhögtem. Na ja, biztos nem miatta.

Persze főzni sem tudtam, mert mindig minden rossz volt, túl sok, túl kevés, túl hideg, túl meleg, nem ebbe a lábasba, nem ennyi vajjal, több vajjal, ne mosd meg annyiszor a kezed, minek használsz öblítőt a mosáshoz, akkor lesznek puhák a ruhák, ha kevés mosóport használsz, stb. Ja és kitalálta, hogy spóroljunk a pelenkájával, de ő maga sem tudta megmondani hogy? (Esetleg csavarjam ki és szárítsam meg a radiátoron?:) Ezért nem volt hajlandó olyan gyakran cserélni, amilyen gyakran kellett volna, és ebből érdekes szagok és szituációk születtek, de a részletektől inkább megkímélnék mindenkit.

Na de voltak azért jó dolgok is: voltam az unokáival jeepezni, meg mentünk Stephan vacsiúj Audijával is!!!

Voltnuk Walternál, a fogadott fiánál, és a dédunka keresztelőjén is (a mami pelenkát akart venni ajándékba, alig tudtam lebeszélni). Szóval gyakorolhattam a gyönyörű cüridüccsöt meg az ilyen olyan Dialektek keverékétJ

Aztán felvettem a mammutlóvét, és hazáig menekültem!