Kötőklub

Tegnap voltam kötni a kötőklubban. Egy helyi kirakodóvásáron ismertem meg a néniket, és mivel érdeklődtem erről-arról, ezért mondták, hogy menjek be, és ott majd segítenek. Így is lett, felmarkoltam egy csomó fonalat és kötőtűt, meg a szuper könyveimet, és meglátogattam őket. Egy aranyos kis klub, ahol lehet teázgatni, enni meg vásárolni saját készítésű dolgkat (ruhát meg kaját is). Kár, hogy itt is mindenki 3-szor olyan idős, mint én... Poén volt, mert ahogy bementem, rögtön azzal fogadtak, hogy "jaaj, épp rólad beszéltünk!" Aztán beültünk egy sarokba, és nekiálltunk. Megmondtam, hogy mik a problémáim, mutogattam a (magyar) könyvemet, amiből persze nem értett senki semmit, ezért kérték, hogy fordítsam le. Ez jó időbe telt, mivel az elején még azt sem tudtam, hogy mondják a simát és a fordítottat. De aztán elég jól belejöttünk, és igaz sokkal előrébb nem jutottunk, mert ők sem tudtak választ adni a kérdéseimre (pedig jópár néni összedugta a fejét), de adtak házi feladatot, hogy gyakoroljak. Volt ott egy finn néni is, aki nagyon lelkendezett, hogy magyar vagyok, hiszen rokonságban van a nyelvünk ugye. Igaz először azt kérdezte a könyvemre, hogy németül van-e, de nem baj:) Aztán elmondta, hogy finnül a kéz az kezi, úgyhogy mégiscsak van valami közös. És ha a nyelvünkben nem is olyan sok, de abban igen, hogy az egész kötőklubban mindenki ugyanúgy köt, kivéve a finn nénit, aki tök máshogy, és kiderült, hogy én vagyok a következő csodabogár, legalábbis az ő szemükben, mert hozzájuk képest én is tök máshogy kötök, mégpedig ugyanúgy, mint a finn néni. Vicces dolgok ezek, mondták, hogy hát biztos van európai kötés, meg brit. Komolyan mondom, lehet, hogy direkt rosszul esne, ha véletlen valamit ugyanúgy csinálnának, mint mások.

Az angol nyelv szépségei

Vettem ma a Tescoban egy póréhagymát, és az önkiszolgáló pultnál jutott eszembe, hogy fogalmam sincs, hogy mondják angolul. Itt ugyanis úgy működik, hogy beszkenneled magadnak a dolgokat, de a mérendő zöldség-gyümölcsöknél be kell adni, hogy milyen termékről is van szó. Gondoltam hát akkor nincs más hátra, szépen elkezdem "A" betűtől a keresgélést, és végignézem a képeket, az alapján könnyen felismerem. Ekkor odalépett hozzám egy eladónéni, aki közölte, hogy" leek"-nek hívják, és hogy az az "L" betűnél van, nem az "A"-nál. Vigyorogtam, hogy köszi, erre ő lelekesen elkezdte magyarázni, hogy jaj hát ő mondta már akkor, amikor bevezették a rendszert, hogy ezzel gond lesz, hiszen az ember elfelejti az ABC-t, ha nem használja minden nap:) Hát igen, így megy ez. Gondoltam nem mondok inkább semmit, úgyhogy csak vigyorogtam tovább.

Múltkor meg a szomszéd bácsi megkérdezte, hogy nehéz nyelv-e az angol? Mire én kifejtettem, hogy hát én először németet tanultam, és annak nehezebb volt a nyelvtana, úgyhogy az angol eleinte sokkal könnyebb volt, de az igeidőknél bedurvult. Kérdezte, hogy miknél? Mondom az igeidőknél. Gondoltam hozok példákat, úgy biztos megérti, miről beszélek: egyszerű múlt, jelen, jövő, present perfect, stb. Mondta, hogy hát ő az anyukájától tanulta az angolt, úgyhogy nem tudja. Ami persze jogos, de azért reményem szerint még 60 éves koromban is ismerős lesz, ha valaki azt mondja, hogy teljes hasonulás, még ha nem is tudom a definícióját.

A másik szomszéd is édes volt, mert ő is kérdezett valamit az angol nyelvről, mire Máté is belemélyült a nyelvtanba, és épp a mássalhangzókról akart mondani valamit, de nem jutott eszébe, hogy mondják. Úgyhogy megkérdezte a szomszédot, hogy hát tudja, a magánhangzó ellentéte!? Tudja, magánhangzó: a, e, i, stb. Nem annyira értette, úgyhogy eltelt egy idő, mire kibökte, hogy mássalhangzó??

Aztán elkezdte ecsetelni, hogy Máténak milyen szép akcentusa van, és mekkora élmény hallgatni, ahogy beszél, és mennyire élvezetessé teszi a beszélgetést. Kicsit elkezdtem aggódni, mert múltkor meg valami pink pizsamát teregetett ki, miközben egyedül él, szóval kicsit gyanús volt, hogy meleg a helyzet. De aztán elmesélte, hogy van lánya, szóval akkor már csaknem.

Meg mesélt egy volt barátnőjéről, és ha már az angol nyelv szépségéről beszéltünk, akkor azt is elmondta, hogy egyszer, amikor meglátogatta az ország másik csücskében, akkor eléggé beégett a családja előtt. Épp az 5 órai teájukat fogyasztották, amikor is megkérdezték tőlük, hogy mit csináltak ma? Mire a fickó közölte, hogy a padlásról cuccoltak le. Igenám, csak ez az ige ott mást jelentett, méghozzá azt, hogy egész nap szexeltek. Úgyhogy az egész család röhögött, ő meg nem értette, mi van. Hát ezek az angol nyelv szépségei:)

Brian élete

Tegnap megint leszólított a szomszéd Brian bácsi, és egy csomót beszélgettünk. Elmesélte a fél életét, én meg az enyémet. Az angolok mindig megdicsérik az angolomat, és eleinte még hittem is nekik, de mostmár nem dőlök be, mert rájöttem, hogy ezt csak azért mondják, mert ők semmilyen nyelvet nem beszélnek, és az ő szemükben az, aki el tud nyögni 2 mondatot a nem-anyanyelvén, az már csúcs. Meg amikor benyomják azt a fergeteges poént, hogy a te angolod jobb, mint az én magyarom, na akkor aztán végképp értem, hogy mennyire kell elszállnom magamtól:)

Aztán egyszercsak kitalálta, hogy ő szerez nekem munkát. Merthogy van itt a másik szomszéd (a soha fel nem néző), és hogy annak kellene valaki, aki segít eladni a millióegy kütyüjét, és én pakoljam fel őket az ebay-re (angol watera kb.), és osztozunk a beáradó milliókon:) Vicces ötlet, majd meglátjuk mi sül ki belőle:)

Aztán az is kiderült, hogy a kutyás szomszédot nem Henrynek hívják, hanem Harrynek (a vezetéknevét még nem tudom, de ahhoz elég idős, hogy Harry Potter legyen:). És azt is megtudtam, hogy szegénynek a múlt héten meghalt a kiskutyája:( Pedig olyan lelkesen sétálgatta...

Hát ennyi, Brian azt is mondta, hogy náluk nem szokás átmenni egymáshoz, hanem csak az utcán jópofiznak, mert nem akarják, hogy a végén nagy pletykaparty kerekedjen az egészből. Hát ugrott a gúlyásleves party... Pedig az Imi megmondta, hogy hívjuk át a szomszédokat:) Ehhez képest a felesége délután meghívott minket, hogy egyszer menjünk át teázni. Úgyhogy most nem tudom mi van, teljesen confused vagyok:) Persze lehet, hogy az utcán teázunk majd:)

Templom

Azt még nem is meséltem, hogy járok a templomi kórusba énekelni, és mivel ez egy kis közösség (nem túl sok errefelé a római katolikus:), ezért nagyon megörültek nekem. Főleg azért, mert sajnos szinte csak idősek vannak, ezért elkell a fiatal erő. Nagyon aranyosak, és segítőkészek. Gabriel atya Nigériából jött alig egy hónappal előttem, és nagyon megörült, hogy ugyanaz a keresztnevünk (azóta ezt hirdeti mindenkinek). Megkért, hogy segítsek neki a misék előkészítésében. Nem éppen bonyolult feladat, kb 5 perc mise előtt és után. És legalább addig is találkozom angol emberekkel és dumálunk. Persze az sem utolsó, hogy most van időm karitatív munkát végezni a templomban, úgyhogy örülök, hogy csinálhatom. Mise után az egyik nőci mindig meghív kávézni, és vele kb másfél órán keresztül megy a trécselés. Nagyon aranyos nő, tök sokat segít, meg izgi sztorikat mesél, mint pl. h 18 éves korában kolerás lett Izraelben, és azóta nem ehet egy csomó mindent. De amúgy tényleg nagyon nagyon rendes, mindenben segít.

De visszatérve a templomra: vicces, mert az egyik bácsival beszélgetve kiderült, hogy már volt itt egy magyar pap, éspedig Father Horváth. Szóval nagyon jó, mert már majdnem az összes nevemen hívtak itt papot:) De azért remélem, hogy a következő nem Father Edit lesz...:)

Éjjeli csevej

Az úgy volt, hogy elkezdtünk Star Warst nézni. Köztudott, hogy én mindig elalszom a filmeken, akár moziban, akár itthon a TV előtt. Igaz mostanában egész sok filmet végignéztem, ezért joggal reménykedhettem benne, hogy most is sikerülni fog. Ráadásul elég korán is kezdtük, ennek ellenére nekem mégis sikerült elaludnom:(

Máté egy idő után felébresztett, leállította a filmet, és persze háborogni kezdett, hogy "jaaaj, velem nem lehet filmet nézni", stb., de aztán közölte, hogy igazából ő is álmos. Bementünk a hálószobába, és mondván, hogy azért 8kor azért csak nem fekhetünk le aludni, ezért csak lepihentünk. A pihenés aztán elég hosszúra sikeredett, konkrétan reggel fél 8ig.

Na de nem egészen egy huzamban, mert én fél 12kor arra ébredtem, hogy kialudtam magam. Felkeltem, felvettem a pizsim, fogat mostam, és visszafeküdtem. És forgolódtam, mert nem bírtam elaludni. Erre Máté odafordult, és megsimogatott. Jaj de aranyos, gondoltam én, biztos együttérez az alvásért folytatott szenvedésemmel. Ezután a következő párbeszéd alakult ki közöttünk:

"Aranyos vagy."

"Different..."

"Te-séééék?"

"Hát mert hogy néztük a videót"

"Milyen videót?"

"Hát amit más is megnézhet neten!"

"Ki más?"

"Hát bárki, csak 30 fontba kerül."

"30 fontba?"

"Igen, csak amikor másznak fel a létrán, akkor a nyakukba ömlik a forró olaj!"

Micsoda fordulat.

"Milyen olaj?"

"Akármilyen. Látom megint nem sikerült megérteni a lényeget."

Hoppá. Na itt már hangosan röhögtem, de azért folytattam:

"Nem, tényleg nem sikerült, elmagyaráznád?"

"Nem."

"Miért?"

"Mert alszom."

"Ja, jól van."

És ezzel befordult a drága. Vicces beszélgetés volt, már alig vártam, hogy reggel elmeséljem neki, persze szakadt a röhögéstől. Azért jópofa, hogy hogy kiosztott álmában.

BBQ party

Vasárnap BBQ party volt a templom kertjében. Jól sikerült, szuper idő volt, jófejek voltak az emberek, és mindenki örült nekünkJ A kaja is jó volt, teszteltük a husikat, és valószínű mi is veszünk majd ilyeneket, ha nálunk is lesz sütögetés. Ja és nyertem egy Adressbookot a tombolánJ Ja és a desszertek…. Na arról még beszélni sem szabad, mert a gondolat is hízlal, és én újra diétán vagyok…

Meglepetés

A Zuram kiirtotta a dzsungelt a kertben az újonnan vásárolt motoros kaszánkkal, jeeeeJ Igaz még mindig nem jutottunk el odáig, hogy a kertben együnk, pedig nagyon itt lenne az ideje, mert egyszer csak vége lesz ennek az angol aszálynak, és akkor majd szidhatjuk magunkat meg minden. Csakhát még nincs kerti székünk meg asztalunk se.

Na de a lényeg, hogy Máté nagyon ügyesen kiirtott mindent, amit ki kellett, és így egész másképp néz ki a kert, mint előtte. Vannak futórózsáink, meg mindenféle bokrunk, és még meglepetés is: szamócaJ Egyik nap le is mentem leszedni, nagy lelkesen. Jó sokáig tartott, mert a kb fél cm-es darabokat egyenként kell ugye leszedni. Ennek ellenére nem lett valami sok, kb egy csésze fele telt meg vele, és a végén még a csalán is megcsípettL De azért tök jó, hogy van szamócánkJ

Ja és van rebarbaránk is. Illetve szerintem rebarbara, Máté szerint gaz. De sikerült rávennem, hogy ne irtsa ki (bár egyszer már kiirtotta, de újra kinőtt), mondván hogy csinálok belőle kompótot meg sütit. Szerinte egy nagy levelű gazt nevelgetek, és ő nem kér a gazkompótból, de addig beszerzek egy kisnövény határozót, és bebizonyítom, hogy az igenis rebarbara.

Amúgy amiből még nagyon sok van Angliában az a bodza, bármerre mész, mindenhol rengeteg van. Akartunk is szedni, hogy csináljunk szörpöt meg teát, de sajnos eltaktikáztuk magunkat: addig szerveztük, hogy mikor tudnánk olyankor menni, amikor már sötét van (az itt kb este 11), hogy közben begyulladt a fogam, és mire rendbejött, vége lett a bodzaszezonnak.