És nem más, mint egy róka, egy igazi!
Az ünnepek alatt átálltunk éjszakai üzemmódba, vagyis a korai fekvés-kelés helyett későn feküdtünk és keltünk. Ennek köszönhetően ősidők óta először sikerült végignéznem egy filmet, ami ráadásul késő este volt a TVben! Az uram meg csak hitegetett, hogy mindjárt jön ő is, otthagyja a laptopot és a munkát, és odaül mellém, de csak nem így lett. Háromnegyed 2kor keltett fel, hogy akkor kész vagyok, én meg addigra elaludtam a kanapén (de csak a fim után!!)... Nagy nehezen összevakartam magam, és morcoskodtam: nagyon utálok máshol elaludni, mert akkor át kell mászni a másik szobáig, stb. És persze ez is az ő hibája! :) Aztán hogy ilyen állapotomban minek néztem ki az ablakon, arról dunsztom sincs, de a lényeg, hogy mondom Máténak, hogy ott megy egy kutya. Már ezen is elcsodálkoztam, mert ahogy így végiggondolom, én ebben az országban kb egy kóbor kutyát nem láttam még. Meg olyan fura is volt, mert olyan kis földszintes volt, de hosszú, és vörös. Erre Máté is odajött, és közölte, hogy ez egy RÓKAAAA! Róka a mi utcánkban! Teljesen extázisba kerültem, és elkezdtem kopogni neki az ablakon, mert már majdnem elhúzott, mert látszólag nem talált semmit a szembe szomszéd szemetében. Aztán az ablak verésemre felnézett, nagyon édes volt. De aztán ment is tovább a dolgára. Azóta is emlegetem a kis Vukot. Látszik, hogy egy csomó nagy park van a közelünkben, és a mókusokhoz meg a madarakhoz már hozzászoktam, de róka??? És épp a mókusok kapcsán kérdeztem, hogy ezek mért nem jönnek ki a parkból? Erre tessék, ha ők nem is, de a rókák megteszik helyettük. És én láttam!!!! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése