2011. augusztus 13., szombat

Nyaralás az angol riviérán - kitérővel

Még lógok egy bejegyzéssel júliusi nyaralásunkról.
Már régóta nyúztam a Zuramat, hogy nyaralni akarok, mert nem bírom ki a nyarat nyár nélkül, vagyis hogy szükségem van legalább egy minimális mennyiségű napsütés+hőség kombinációra. De úgy rendesen, töményen, mondjuk egy hétig. Szegénynek feladtam a leckét, mert ugyanakkor nincs elég szabim, hiszen most megint elhasználom az összeset a hazaútra.

Szóval Máté úgy döntött, hogy ő akkor kezébe veszi az irányítást (hoppá!), és meglepetés nyaralással készül:) Jejj!! Aztán a nagy készülődése közben javasoltam neki, hogy akkor már szervezheti az egészet a házassági évfordulónkra:)

Így is lett, pénteke indultunk munka után. Alig bírtam kivárni, számoltam vissza a napokat, be is írtam a naptárba, h ! Ó, IÓ, CIÓ...VAKÁCIÓ!!

Odafelé megálltunk egy Burger Kingben vacsizni, és akkor láttuk a hírekben a norvégiai történteket. Akkor még nem egészen értettük, hogy most mi is történt, de az döbbenetes volt, hogy mi tátott szájjal bámultuk a TV-t (BBC breaking news), de a többi angol az "étteremben" olyan szinten leszarták, hogy hihetetlen... Ették a burgert meg a sültkrumplit, mit sem törődve a világgal. Bezzeg most... kitörtek ugye ezek a nevetséges zavargások, hát én olyan szinten ki voltam akadva tőlük. Azért ahhoz képest, ami Norvégiában volt, közel sem nevezném ugye akkora tragédiának, arról nem is beszélve, hogy szerintem nagyrészt maguknak köszönhetik a dolgot, mert hát az angol (túl)jólléti társadalom az kinyalja minden irányból ezeknek az ingyenélőknek a fenekét, így hát mit csodálkoznak, ha egyszercsak visszanyal a fagyi? Ezeknek az embereknek semmi életcéljuk, max annyi problémájuk van, hogy ma melyik helyen egyen fish and chipset, meg hogy hát a fene egye meg, már megint terhes lett, pedig még csak 16 éves, és már tavaly meg tavaly előtt is szült. És eddig azt hitte, hogy csak nem bír lefogyni a második után, de aztán kiderült, hogy 5 (!!) hónapos terhes. (Ez nem vicc, és nem is olyan extra ritka eset...)De sebaj, legalább több segélyt kap, és akkor leválthatja az iphone x-et x+1re. Most kérdem én, miért olyan nagy meglepetés, hogy ezek az emberek, gyerekek unalmukban ilyeneket csinálnak? Soha nem szólt nekik senki, hogy mit kéne csinálni, itt tilos a gyereknek a fenekére csapni, mert a végén lecsuknak, hisztizzen inkább végig a boltban. A boltrablónak sem szabad rádádázni a fenekére gumibottal, mert szegénynek az fájna, inkább égessen autókat és üssön el embereket autóval, de nem bántjuk, mert az az emberi jogait sértené. Az sem baj, h dobálják a rendőröket, akkor sem csinálhatnak semmit.
És persze mindenki erről beszél, és mindenki úgy félti a tyúkszaros életét, mert ez ugye itt történik, ezért ez félelmetes, meg valahol poén is, mert mindenki mesélheti, hogy neki mit írt a haverja fészbukkon. Végül még a munkahelyemet is evakuálták, és hazaküldtek előbb, és nem engedtek hazagyalogolni, az egyik kolléganőm hazavitt kocsival (bár a kocsijáig annyit sétáltunk, mintha hazamentem volna, úgyhogy nem volt sok értelme), mert hát azt jósolták, hogy Swindonban is balhé lesz (ez eddig nem jött be). Aztán viccesen megjegyeztem nekik, hogy hát vannak olyan helyek, ahol nem szólnak előre, h lebombázhatják ma hazafelé a fejedet, csak hozzádvágnak egy dinamitot. Komolyan mondom, nevetséges az egész. Ha róluk van szó, akkor nagyon felfújják az egészet, jó, tudom, legyek hálás, h meg akarnak védeni... De bezzeg ha máshol történik, senki meg sem említi. De saját magukat azt nagyon tudják félteni... Még péntek este is hemzsegtek itt a rendőrök. Meg hogy a fiatalok így fejezték ki az elkeseredettségüket...anyám, vígan elélnek a segélyekből, mi bajuk van? És nekem ne akarják bemesélni, hogy ezek csak bevándorlók, mert elnézve ezt a réteget, nem lennék meglepődve, ha az angolok többen lettek volna...

Na, hát kissé elkanyarodtam a témától... Szóval vissza a nyaraláshoz. Este 9 körül megérkeztünk a meglepetés helyre, hát nekem konkrétan tátva maradt a szám:) Igazi mediterrán, tengerparti városka, amit valahogy nem tudtam előtte elkézelni Angliában.

A hotel, ahol megszálltunk szuper volt. Én még sosem voltam ilyen puccos helyen:) És még merjek egy rossz szót is mondani a Zuramra.
A szobánk tengerre nézett, és ha nem sziklás part lett volna kerítéssel elkerítve, akkor még le is sétálhattunk volna a tengerpartra, ami kb 30 méterre volt:) Teljesen le voltam nyűgözve:)

Másnap reggel a reggelinél megismertünk egy magyar lányt, aki a hotel éttermében volt kisfőnök. Tök aranyos lány, cseréltünk is számot, hogy este összefuthassunk.

Máté foglalt nekem egy masszázst, úgyhogy délelőtt full kényeztetés volt, kinti-benti medence, jacuzzi, szauna, stb.

Aztán délután bejártuk a környéket, főleg a tengerpartot, de a városba is bementünk. Nagyon szép időnk volt, úgyhogy gyönyörű színekben pompázott a tenger. Mi teljesen elszántak voltunk, hogy fürödjünk a tengerben, de amikor megláttuk a parti jelzőtáblát, hogy 12 fokos a víz, akkor elkezdtünk elbizonytalanodni. Nekem végül bokáig sikerült belemennem, Máté térdig bírta. Pedig nem mondhatjuk, hogy puhányok vagyunk, mert ugye júniusban már fürödtünk egy jéghideg tóban, de az semmi volt ehhez képest...

Este találkoztunk Ivettel, a magyar lánnyal, és tök jót beszélgettünk:)

Másnap már nem csináltunk sok mindent, mert jönnünk kellett haza, de így is nagyon szuper hétvégét töltöttünk Torquayban:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése